KIVITEL AZ EU-BÓL

Az alábbiakban arról kaphat tájékoztatást, hogy milyen engedélyekre van szüksége, ha EU-n kívüli ún. harmadik országba szeretné a 338/97/ EK Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó faj példányát az EU-ból kivinni. E kérdés eldöntésénél tehát elsőként azt kell megvizsgálnia, hogy a szállítani (kivinni) kívánt faj az EU-rendelet mely mellékletében szerepel, ehhez segítséget honlapunk fajkeresőjében talál. A jelen tájékoztató célja általános előírások bemutatása, azonban az Egyezmény, valamint az EU ide vonatkozó rendeletei számos speciális előírást tartalmaznak. Ennek megfelelően tájékozódjon, és minden esetben már a vásárlás / eladás előtt legalább egy hónappal nyújtsa be kérelmét a CITES Igazgatási Hatósághoz.

Az „A”, „B”, és „C” mellékletbe tartozó fajok példányainak kiviteléhez minden esetben CITES exportengedélyre van szükség. A „D” mellékletbe tartozó fajok példányainak kiviteléhez nincs szükség engedélyre.

A CITES (re-)exportengedély iránti kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtania az Agrárminisztérium Biodiverzitás és Génmegőrzési Főosztályához. A formanyomtatványokat a honlapunkról töltheti le, vagy közvetlenül az főosztálytól is igényelheti. A formanyomtatvány hátoldalán található kitöltési útmutató segít a kérelem helyes kitöltésében. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

az exportáló, illetve importáló neve és pontos címe
a faj tudományos és magyar neve
példányszám
példányok eredete
- ha vadon befogott vagy begyűjtött állat vagy növény: „W”
- ha első generációs fogságban tenyésztett, azaz az állat szülei (egyik vagy mindkettő) vadon fogottak voltak: „F”
- amennyiben már minimum 2. generáció óta fogságban tenyésztett, azaz már a szülők is fogságban szaporodtak: „C”
- mesterségesen szaporított növények esetén „A” betűvel jelölve
egyedi azonosítást lehetővé tévő jelölés (amennyiben releváns)
a CITES függelék illetve az EU-rendelet szerinti melléklet megjelölése, amelyikben a faj szerepel
szállítás célja (pl. „T” – kereskedelmi cél; „P” – személyes cél, azaz tulajdonosváltás nélkül történő szállítás)
a származási, illetve utolsó re-exportáló ország (utóbbi: amennyiben nem EU-tagállam), az ott kiállított engedély száma, dátuma

A kérelmet elküldheti levélben, e-mailen vagy benyújthatja személyesen – az ügyintézést gyorsítása érdekében. Fontos, hogy a kérelem csak aláírással és keltezéssel érvényes, ezért az eredeti példányt is be kell nyújtania a hatóságnak. Az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az ügyintézési határidő 30 nap, ezért célszerű, ha megtervezi a kivitelt, és idejében megkéri a kiviteli engedélyt.

Exportról akkor beszélünk, ha a kivinni szánt példány az EU-ból (Magyarországról vagy más EU-tagállamból) származik. A származást dokumentummal kell igazolni, amelyet csatolnia kell kérelme mellé. Arról, hogy az egyes esetekben milyen dokumentumok szükségesek a származás igazolására, az alábbiakban adunk tájékoztatást.

Amennyiben bejelentésköteles fajról van szó (azaz „A” mellékletbe tartozó gerinces állat vagy „B” mellékletbe tartozó emlős, madár vagy szárazfölditeknős – kivéve a kivont fajokat), csatolni kell a hatóság által kiállított, eredeti származást igazoló dokumentumot, hiszen ennek bevonásával kerül kiállításra az exportengedély. A dokumentumok az alábbiak lehetnek:

EU-bizonylat („A” mellékletes állat esetén)
tenyésztői bizonylat (ha Magyarországon tenyésztett, „A” vagy „B” mellékletes)
származási igazolás (ha az EU más tagállamában tenyésztett, „B” mellékletes)
eredetigazolás

Amennyiben a faj nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, más dokumentummal kell igazolni eredetét. Ez lehet adás- vételi szerződés, számla, vagy egy másik tagállam igazgatási hatósága által kiadott hatósági dokumentum. Függetlenül az igazolás típusától, mindenképpen tartalmaznia kell a következő adatokat:

tenyésztő neve, címe
faj neve latinul, esetleg más nyelven
eredete - ha első generációs fogságban tenyésztett, azaz az állat szülei (egyik vagy mindkettő) vadon fogottak voltak: „F”
- amennyiben már minimum 2. generáció óta fogságban tenyésztett, azaz már a szülők is fogságban szaporodtak: „C”
- mesterségesen szaporított növények esetén „A” betűvel jelölve
egyedi jelölés módja (zárt gyűrű, karanténgyűrű, mikrochip stb.) és száma – amennyiben meg van jelölve

Re-exportról abban az esetben van szó, ha az állat az EU-n kívülről származik, azaz, egyszer behozták az EU-ba, és most újra exportálásra kerül.

Amennyiben a faj bejelentésköteles (azaz „A” mellékletbe tartozó gerinces állat vagy „B” mellékletbe tartozó emlős, madár vagy szárazföldi-teknős – kivéve a kivont fajokat) a kérelemhez csatolni kell a hatóság által kiállított eredeti származást igazoló dokumentumot, hiszen ennek bevonásával kerül kiállításra a re-exportengedély. Ezek az alábbiak lehetnek:

EU-bizonylat („A” mellékletes állat esetén)
származási igazolás („A” vagy „B” mellékletes állat esetén)

Amennyiben a faj nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, más dokumentummal kell igazolni eredetét. Ez lehet az előző tulajdonos által aláírt adásvételi szerződés, számla, vagy egy másik tagállam igazgatási hatósága által kiadott hatósági dokumentum. Függetlenül az igazolás típusától, mindenképpen tartalmaznia kell a következő adatokat:

az eredeti CITES export- és importengedélyek száma és azok kiállítási dátuma (amivel behozták az EU-ba)
faj neve latinul, esetleg más nyelven
eredet - ha vadon befogott: „W”
- ha első generációs fogságban tenyésztett, azaz az állat szülei (egyik vagy mindkettő) vadon fogottak voltak: „F”
- amennyiben már minimum 2. generáció óta fogságban tenyésztett, azaz már a szülők is fogságban szaporodtak: „C”
- mesterségesen szaporított növények esetén „A” betűvel jelölve
egyedi jelölés módja (zárt gyűrű, karanténgyűrű, mikrochip stb.) és száma – amennyiben meg van jelölve.

A Washingtoni Egyezmény I. függelékén szereplő fajok vadon fogott példányainak exportja, illetve re-exportja esetén a fogadó ország hatósága által előzetesen kiállított importengedély is szükséges. Ez esetben a fogadó ország nyilatkozik arról, hogy helyt ad-e az importnak. Ennek megléte esetén állítható ki a (re-)exportengedély. Ilyen esetben értelemszerűen az előzetes importengedélyt vagy annak másolatát csatolni kell a CITES (re-)exportengedély kérelemhez.

További teendők:

Természetesen, minden esetben érdemes előre érdeklődni a fogadó ország illetékes hatóságánál, hogy nincs-e szükség CITES import – vagy más természetvédelmi hatósági engedélyre – hiszen minden ország alkalmazhat szigorításokat az egyezmény előírásaihoz képest, mint ahogy az EU is teszi.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a 13/2001 (V.9.) KöM rendelet hatálya alá tartozó védett, vagy az Európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedét szeretné az országból kivinni, az illetékes természetvédelmi hatóságtól; fokozottan védett faj esetén az Pest Megyei Kormányhivataltól további engedélyre van szüksége.

Amennyiben a 85/2015. (XII.17.) FM rendelet hatálya alá tartozó veszélyes állatot kíván kivinni Magyarországról, az illetékes természetvédelmi hatóság (kivitelre és elidegenítésre) engedélye szintén szükséges.

Mely mellékletben található a faj, amit ki szeretne vinni?
„A” melléklet		„B” melléklet	„C” melléklet
A faj eredetileg az egyezmény I. függelékébe tartozik (a faj latin neve mellett I. látható)	A faj eredetileg az egyezménynek nem az I. függelékébe tartozik (a faj latin neve mellett II., III. látható, vagy nincs mellette római szám)
A magyar CITES Igazgatási Hatóságtól (Biodiverzitás és Génmegőrzési Főosztály) megkért CITES export-, illetve re-exportengedély és a fogadó ország hatóságától megkért előzetes CITES importengedély együttes meg- léte szükséges.	A magyar CITES Igazgatási Hatóságtól (Biodiverzitás és Génmegőrzési Főosztály) megkért CITES export-, illetve re-exportengedély szükséges. Arról, hogy szükség van-e CITES importengedélyre, a fogadó ország illetékes hatóságát kell megkérdezni.