MI A CITES?

Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelme, napjainkra olyan méreteket öltött, hogy éves világpiaci forgalma eléri a 160 milliárd amerikai dollárt és évente több százmillió egyedet érint. A gyakran hamis ígéretekkel gerjesztett vásárlói igények hatására a „kínálatban” újabb, egyre különlegesebb, ritkább fajok jelennek meg. Az igények kielégítésére az állatokat és növényeket a természetes élőhelyükről gyűjtik be, egyre több fajt sodorva ezzel a kihalás szélére. Az utóbbi években a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme – rohamosan növekvő nagyságrendje és hatása miatt – nemzetközi politikai és társadalmi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap. A fogyasztói igények növekedésével ugyanis ez az „üzletág” az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenységévé vált. Becslések szerint az ilyen kereskedelemből származó nyereség évente 8–20 milliárd euró közé tehető, mely összefonódva a pénzmosással és a szervezett bűnözés egyéb formáival – például a kábítószer-kereskedelemmel és a tiltott lőfegyver-kereskedelemmel – nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és biztonsági szempontból is kockázatot jelent.

A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét az 1973-ban elfogadott, A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (angol nevének kezdőbetűiből képzett betűszóval a CITES) szabályozza, amelyet 182 ország és az EU is aláírt, és amelyhez Magyarország már 1985-ben csatlakozott. A CITES mára már közel 36000 állat- és növényfaj kereskedelmét szabályozza hatékonyan. A hatálya alá tartozó fajokat, attól függően, hogy azokat mennyire veszélyezteti a kereskedelem, három függelékbe (I, II, III) sorolja, és bizonyos esetekben tiltja, a legtöbb faj esetében pedig egy szigorú engedélyezési rendszer működtetésével szabályozza a velük folytatott nemzetközi kereskedelmi tevékenységeket (bővebben a függelékekről). A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állat- és növényfajok, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, korall, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában az élő példányok mellett azok minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet.

A CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatok esetében a tenyészetekből, növények esetében a mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi.