Életbe lépnek a CITES csúcstalálkozón hozott döntések

image description
image description

2022. november 14-25. között rendezték meg Panamavárosban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (közismert nevén: CITES) részes feleinek döntéshozó ülését (CoP), amelyen több mint 160 kormány képviselői erősítették meg elkötelezettségüket a biológiai sokféleség válságának kezelése mellett, többek között az által, hogy rekord számú, több mint 500, faj nemzetközi kereskedelmének szigorítása mellett döntöttek.

A tárgyalások során, a CoP 365 határozatot hozott, és a részes felek az előterjesztett 52 függelékmódosító javaslatból 46-ot fogadtak el. Ennek köszönhetően több mint 150 új fafaj, közel 100 cápa- és rájafaj, 160 kétéltűfaj, köztük trópusi békák, 52 teknősfaj, és egy énekesmadár került a CITES védelme alá. E fajok populációja az elmúlt években jelentősen csökkent, az élőhelyükön viszont kulcsfajoknak számítanak, így a kereskedelem szabályozása nem csak a vad állományaik védelméhez, hanem az általuk lakott ökoszisztémák, illetve globális biológiai sokféleség megőrzéséhez is hozzá járul.

Újabb esély a cápáknak és rájáknak

Az egyik legjelentősebb döntés a kékcápák, a pörölycápák illetve hegedűráják II. függelékben történő felvétele volt, amely hatósági engedélyhez köti a kereskedelmüket. E fajokat elsősorban az uszonyaikért halásszák, és bár egyes fajokat eddig is védett a CITES mostantól azokra a fajokra is kiterjed a védelme, amelyek az uszonykereskedelem jelentős részét teszik ki.






Védelem az üvegbékáknak

Hasonlóan meghatározó döntés született azáltal, hogy mind a 160 ismert üvegbéka faj (Centrolenidae spp.) felkerült a CITES II. függelékébe. E fajok populációi jelentősen csökkennek elsősorban azért, mert a kereskedők vadon gyűjtik és illegálisan csempészik őket Európába illetve az Egyesült Államokba. Kereskedelmükhöz mostantól külön engedélyre lesz szükség, ami biztosítja természetes populációik védelmét.

Az édesvízi teknősök kereskedelme

Az édesvízi teknősök jelentős részét teszik ki a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének, és azokat gyakran illegálisan gyűjtik az élőhelyeikről, hogy nagy haszonnal értékesíthessék őket. Emellett élelmiszercélú befogásuk, felhasználásuk is jelentős. A CITES éppen ezért 52 faj függelékekbe történő felvétele mellett döntött, amely fajokból a dél-vietnámi szelenceteknős (Cuora galbinifrons) EU javaslat alapján lett átsorolva a CITES II. függelékéből az I. függelékbe. Védelmet kaptak emellett többek között az iszapteknősök (Kinosternon spp., 2 faj az I. függelékbe került), a földiteknősök (Rhinoclemmys spp.) a pézsmateknősök (Sternotherus spp.) illetve felkerült listára a cafrangosteknős vagy matamata (Chelus fimbriata), a keselyűteknős (Macrochelys temminckii) és az aligátorteknős (Chelydra serpentina) is (ez utóbbi faj korábban a III. függelékben szerepelt).

Védendő madarak

Döntés született két a kereskedelemben gyakori énekesmadár védelmével kapcsolatban is: A fehérhátú sámarigó (Kittacincla malabarica) a II. függelékébe, míg a sárgafejű bülbül (Pycnonotus zeylanicus) a II. függelékből az I. függelékbe került, ezzel lényegében megtiltva a kereskedelmet e kipusztulás szélén álló faj esetén. E madarakat elsősorban gyönyörű énekükért fogják be, hogy aztán értékesítsék, és madárdal versenyeken használj őket, főleg Délkelet Ázsia országaiban.


Fákat érintő döntések

A tagországok több mint 150 veszélyeztetett trópusi fafaj II. függelékbe történő felvételéről döntöttek. A védelem több fajcsoport esetében – pl. afrikai mahagóni (Afzelia spp.) afrikai padauk (Pterocarpus spp.) – hamarosan hatályossá válik, viszont a trombitafák (Handroanthus spp., Roseodendron spp. és Tabebuia spp.) esetében a módosítások csak két évvel később 2024. novemberében lépnek életbe.

Egyéb fontos változások

A fontos döntések közé tartozik egyes tengeri uborkák (Thelenota spp.) valamint 25 gyíkfaj köztük az ázsiai víziagáma (Physignathus cocincinus) és a békagyíkok (Phrynosoma spp.) felvétele a II. függelékbe, amelyeket szintén elsősorban a terrarisztika számára történő illegális befogás fenyeget. A részes felek továbbá elkötelezték magukat a CITES keretében már védett fajok (orrszarvúk, jaguárok, gepárdok, tobzoskák és tengeri teknősök) kereskedelmének hatékonyabb nyomon követése mellett, valamint megerősítették elköteleződésüket az elefántcsont és orrszarvú tülök kereskedelem tilalma mellett azáltal, hogy minden a kereskedelem legalizálására vonatkozó előterjesztést elutasítottak.


A CoP 19-en hozott függelékmódosító döntések jelentős része, nemzetközi szinten 90 nappal az ülés lezárását követően, 2023. február 23-án lép hatályba, azonban egyes döntések – például a kékcápák, tengeriuborkák és egyes fafajok – esetében a hatályba lépésre csak egy későbbi időpontban kerül sor. A CITES függelékmódosításainak hatályba lépéséről, illetve az aktuális függelékekről részletesen az alábbi közleményben olvashatnak angol nyelven:

https://cites.org/sites/default/files/notifications/E-Notif-2023-015.pdf.

A hatályba lépést követően a nemzetközi kereskedelemhez (behozatal, (újra)kivitel) engedélyre lesz szükség, viszont a módosítások európai uniós jogrendszerbe történő átültetésére, vagyis a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendeletbe történő átvezetésére, csak a hatályba lépést követően, előre láthatóan 2023. áprilisában kerül sor. A belső kereskedelemre vonatkozó szabályok, mint például az A mellékletbe újonnan felsorolt fajok EU-n belüli kereskedelméhez szükséges EU bizonylat, csak ezt követően adható meg.

Azon a fajok esetében, amelyek a 338/97/EK tanácsi rendelet módosítása után a hazai jogszabály szerint bejelentési kötelezettség alá tartoznak majd, és korábban nem vonatkozott rájuk ez a szabályozás, a bejelentési kötelezettségnek a 338/97/EK tanácsi rendelet módosított mellékleteinek hatályba lépését követő 30 napon belül kell majd eleget tenni, és a területi természetvédelmi hatóság felé jelezni. Ilyen faj, például a függelékeken korábban nem szereplő, és most a II. függelékbe felkerült fehérhátú sámarigó (Kittacincla malabarica), vagy az I függelékbe felkerült ausztrál kéknyelvű szkink (Tiliqua adelaidensis), illetve a két iszapteknős faj a Kinosternon cora és a Kinosternon vogti.

A függelékmódosításokkal kapcsolatos kérdés esetén, illetve az egyedi tranzakciókat megelőzően keressenek minket bizalommal a honlapon szereplő elérhetőségek valamelyikén.


Kapcsolódó oldal

Partner oldal