Tájékoztató

A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK Bizottsági rendelet (továbbiakban: Bizottsági rendelet) módosításával jelentős változások lépnek életbe, többek között a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) I. függelékében szereplő állatfajok példányainak Európai Unióból történő (újra)kivitelével, és az e fajokat az Európai Unióból történő kivitel céljából tenyésztő létesítmények regisztrációjával kapcsolatban.

Jelen tájékoztatás célja, hogy átláthatóvá tegye és röviden összefoglalja a jogszabály módosításban szereplő lényegesebb változásokat.

FONTOS KIEMELNI, hogy a jelen jogszabálymódosítás nem okoz változást azon tenyésztők életében, akik kizárólag az Európai Unión belülre értékesítik a tenyésztett I. függelékben szereplő állataikat.

A jogszabály módosítás pontos szövege itt érhető el.

A módosítás elsődlegesen meghatározza a tenyészállomány fogalmát, amely minden olyan állatot lefed, amelyet a tenyészetben szaporításra használtak vagy használnak.

1. Mi a módosítás oka és célja?

A CITES I. függeléke tartalmazza azokat a fajokat, amelyeket kipusztulással fenyeget(het) a nemzetközi kereskedelem, ezért azt különösen szigorúan kell szabályozni a vadon élő állományaik fennmaradása érdekében. Ennek megfelelően e fajok példányainak elsődlegesen kereskedelmi célú hasznosítása tilos és bármiféle kereskedelem csak rendkívüli körülmények között engedélyezhető.

A CITES II. függeléken felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben, ezért meghatározott feltételekkel engedélyezett a példányaikkal folytatott kereskedelem.

Az egyik rendkívüli körülmény, amely alapján engedélyezhető az I. függelékben szereplő fajokkal folytatott kereskedelem, ha a példányokat fogságban szaporították, mely során életbe lép az Egyezmény VII. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mentesség, ami szerint az igazoltan tenyészetből származó példányokat úgy kell kezelni, mintha a II. függelékben szerepelnének, és a szabályozást ennek megfelelően kell alkalmazni.

Egy ilyen tenyészetre irányuló program létrehozása azonban csak szigorú feltételek teljesülése esetén lehetséges. Ehhez először a tenyésztési program helyszíne szerinti országban kell lefolytatni egy alapos felülvizsgálati eljárást, amelyben az igazgatási hatóság mindenre kiterjedően megvizsgálja a létesítményt, kezdve azzal, hogy a tenyészállomány beszerzése minden előírásnak megfelelt-e, azt hogyan kezelik. hogyan biztosítják, hogy nincs szükség vadonból begyűjtött egyedek tenyésztésbe vonására, a tenyészet alkalmas-e második generációs fogságban szaporított egyedek létrehozására, egészen addig, hogy a tenyésztési program milyen módon járul hozzá a faj vadon élő populációinak védelméhez.

Ezt követően az adott ország igazgatási hatóságának nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtania a CITES Titkársága felé, amely a kérést közzéteszi és a részes feleknek 90 napjuk áll rendelkezésre, hogy a regisztrációval szemben kifogással éljenek.

Ha bármelyik részes fél kifogással él, egy hosszabb eljárás veszi kezdetét amelyben, mind a CITES Állatfajokkal foglalkozó bizottsága, mind a CITES Állandó bizottsága érintett. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az igazgatási hatóság által benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem, nem garantálja a létesítmény regisztrációját is.

Ez a nyilvántartásba vételi eljárás az Egyezmény részes felei döntéshozó ülésének 12.10. számú határozatán (Rev. CoP15) alapul, amelyet valamennyi EU tagállamnak végre kell hajtania. Ez alapozta meg a fenti uniós jogszabály módosítást.

2. Hol található meg a CITES Titkársága által nyilvántartott tenyészetek listája?

A CITES Titkársága által regisztrált tenyészetek listája az alábbi címen érhető el: https://cites.org/eng/common/reg/cb/summary.html.

3. Mikor lép hatályba a Bizottsági rendelet módosítása?

A Bizottsági rendelet módosításáról szóló 2025/130 (2025. január 28.) Bizottsági rendelet a kihirdetését követő huszadik napon, 2025. február 18-án lépett hatályba.

4. Hogyan zajlik majd a rendeletben foglaltak átültetése?

A Bizottsági rendeletben foglaltak Magyarországon közvetlenül alkalmazandók.

5. Mikor lépnek hatályba az I függelékben szereplő fajok példányainak kereskedelmi célú behozatalát, kivitelét és ismételt kivitelét érintő módosítások?

Tekintettel a tenyészetek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmek feldolgozásához szükséges időre, a módosításokat az Egyezmény I. függelékében felsorolt állatfajok fogságban született és szaporított példányainak kereskedelmi célú behozatalára, kivitelére és ismételt kivitelére vonatkozó engedélyek és bizonyítványok kiállítása vonatkozásában halasztással a 2026. december 31. után benyújtott engedélykérelmek esetében kell alkalmazni.

A kérelmezőnek bizonyítania kell az igazgatási hatóság felé, hogy a példány olyan programból származik, amelyet a CITES Titkársága az adott faj tekintetében az Egyezmény I. függelékében felsorolt állatfajok példányainak kereskedelmi célú, fogságban történő szaporítására irányuló programként nyilvántartásba vett.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a példányt tenyésztő létesítménynek szerepelnie kell a CITES Titkársága által vezetett adatbázisban, vagyis a példánynak „D” eredetkóddal kell rendelkeznie.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a nyilvántartásba vételi eljárásra?

A részletes szabályozás a Bizottsági rendelet 54a. cikkében – Az Egyezmény I. függelékében felsorolt állatfajok példányainak kereskedelmi célú, fogságban történő szaporítására irányuló programok nyilvántartásba vétele –szerepel.

Röviden, a tenyészprogramért felelős személynek nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtania az adott ország CITES igazgatási hatóságához, rendelkezésre kell bocsátani a Bizottsági rendelet XIV. mellékletben meghatározott információkat, és igazolnia kell, hogy a program megfelel a jogszabályban rögzített követelményeknek (lásd 6. pont).

Az igazgatási hatóság abban az esetben nyújthat be az Egyezmény Titkárságához nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, ha a tudományos hatósággal konzultálva meggyőződött arról, hogy a XIV. mellékletben meghatározott valamennyi információt rendelkezésre bocsátották, valamint a nyilvántartásba vételi követelmények teljesülnek, és hogy nincsenek olyan egyéb, a faj védelmével kapcsolatos tényezők, amelyek a nyilvántartásba vétel ellen szólnának.

A nyilvántartásba vétel akkor lép hatályba, amikor a program bekerül az Egyezmény I. függelékében felsorolt állatfajok példányai kereskedelmi célú, fogságban történő szaporítására irányuló programoknak az által vezetett nyilvántartásába.

A program jellegében bármilyen változást jelenteni kell az igazgatási hatóság felé, és ha a követelmények közül bármelyik nem teljesül, az igazgatási hatóság kérheti a program törlését a CITES Titkárságától, melyet követően a Titkárság törli azt a nyilvántartásból.

7. Milyen adatokra van szükség a CITES Titkársága általi nyilvántartásba vétel kérelmezése során?

A Bizottsági rendelet XIV. mellékletével összhangban a tenyésztési programokkal kapcsolatban az alábbi adatok benyújtása feltétlenül szükséges:

1. A program tulajdonosának és vezetőjének neve és címe.

2. A program létrehozásának időpontja.

3. A nyilvántartásba vételre javasolt program keretében tenyésztett I. függelékben szereplő állatfajok.

4. A tenyészállományt alkotó hím és nőstény egyedek száma és életkora (ha ismert).

5. Arra vonatkozó bizonyíték, hogy a tenyészállományt az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően szerezték be.

6. Aktuális állomány (a fenti 4. pontban említett tenyészállományon kívül tartott példányok száma ivar és kor szerinti bontásban).

7. Az elhullások százalékos arányára vonatkozó információk, lehetőség szerint kor és ivar szerinti bontásban.

8. Dokumentáció, amely igazolja, hogy a program megfelel az 54. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

9. A múltbeli, jelenlegi és várható éves utódszám, valamint lehetőség szerint az alábbiakra vonatkozó információk:

a. az évente utódokat létrehozó nőstények száma;

b. az éves utódszám szokatlan ingadozásai (a valószínűsíthető ok magyarázatával).

10. A fogságban tartott populáció genetikai állományának a káros beltenyésztés elkerülése érdekében történő kiterjesztése céljából a tenyészállomány bővítésére szolgáló további példányok tekintetében várható szükségletek és a rendelkezésre álló források értékelése

11. Az exportált termék típusa (pl. élő példányok, szőrme, nyersbőr, egyéb testrészek stb.).

12. A tenyészállomány és utódok, valamint az exportálandó példánytípusok (pl. szőrme, hús, élő állatok stb.) jelölési módszereinek (pl. szalagok, címkék, transzponderek, billogozás stb.) részletes leírása.

13. A fogságban tartott jelenlegi és a várható állomány elhelyezésére szolgáló létesítmények leírása, beleértve a kiszabadulás és a lopás megelőzését célzó biztonsági intézkedéseket is. Részletes tájékoztatást kell nyújtani a tenyésztés és nevelés céljára használt lekerített területek, tartályok, tavak számáról és méretéről, a keltetőkapacitásról, az élelmiszer-termelésről vagy -ellátásról, az állategészségügyi felügyelet rendelkezésre állásáról és a nyilvántartások vezetéséről.

14. A tenyésztési program által a faj vadon élő populációinak védelméhez való hozzájárulás érdekében alkalmazott stratégiák vagy tevékenységek leírása.

15. Bizonyosság arra vonatkozóan, hogy a programot annak minden szakaszában humánus (kínzástól mentes) módon hajtják végre.

A kérelmezési eljárás hazai szabályainak kidolgozása jelenleg folyamatban van, javasoljuk, hogy e témában további kérdések esetén keressék az Agrárminisztérium CITES igazgatási hatóságát a http://www.cites.hu/kapcsolat.html honlapon található elérhetőségek valamelyikén.