Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 28. FeHoVa kiállításon megtartott megnyitó beszédében nyomatékosan felhívta a figyelmet a természetbe illegálisan kihelyezett mérgek veszélyeire, ami azon túl, hogy felmérhetetlen természeti károkat okoz, emberéleteket is veszélyeztet. Ezt minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni.
A hazai élővilágot, azon belül elsősorban a ragadozó madarainkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély az illegális mérgezés. Ez egyes fajoknál akár a kipusztuláshoz is vezethet. Az elmúlt 16 évben mintegy 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozó madár, közülük 278 sas, pusztult el bizonyíthatóan az illegális mérgezések következtében Magyarországon.
A tavalyi évben újabb rendkívül súlyos mérgezési hullám pusztított hazánkban. A napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett áldozatul. Minden idők legsúlyosabb mérgezéses esete Tura település határában történt. A szakemberek összesen 3 fokozottan védett, 90 védett és 15 nem védett állat tetemét, valamint rekordszámú, 141 mérgezett csalétket találtak a területen augusztus és november között. Ezek az esetek azon túl, hogy drasztikus kárt okoznak a természeti környezetben és védett értékeinkben, közveszélyt okoznak, hiszen komoly humán-egészségügyi kockázattal járnak. A kihelyezett mérgek már csekély mennyiségben is halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozhatnak.
Mind vadgazdálkodási, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy közösen és hathatósan lépjünk fel e bűncselekmény típus teljes felszámolása érdekében. Ennek érdekében a közelmúltban több fontos kormányzati intézkedés is született.
Tekintettel a mérgezéses, illetve az élet kioltására alkalmas csalétkek kihelyezésével összefüggő esetek elszaporodására, a természetkárosító cselekmények visszaszorítása és megelőzése céljából szükségessé vált az ilyen módon elkövetett, állatok életét veszélyeztető cselekmények szigorúbb büntetőjogi szankcionálása. „Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú jogszabályok módosításáról” című törvényjavaslatot a tavalyi év végén elfogadta az Országgyűlés. A Büntető Törvénykönyv 242. §-a kiegészült egy új (2a) bekezdéssel, amely kimondja, hogy aki a természetkárosítást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével, több állat életét veszélyeztetve követi el, az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de már a bűncselekményre irányuló előkészület is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Büntető Törvénykönyv állatkínzásról szóló tényállása is módosult. Ha az állatkínzást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Fontos megemlíteni, hogy a mérgezéseket szinte minden esetben már betiltott növényvédő szerrel követik el, aminek már a birtokban tartása is bűncselekmény (méreggel visszaélés). Ráadásul, aki tiltott vadászati eszközzel vagy módon (pl. méreggel) fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, az orvvadászat tényállását is kimeríti.
Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a vadásztársadalommal, az érintett hatóságokkal és a rendőrséggel összefogva jelentős mértékben csökkenjenek az ilyen jellegű bűncselekmények. Ez alapvető érdekünk mind a vadon élő élővilág védelme, mind pedig egészségünk megőrzése érdekében.
(a cikkhez tartozó fotókat készítette: Deák Gábor)
