2019. augusztus 16-28. között rendezték meg a svájci Genfben a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (közismert nevén: CITES) részes feleinek konferenciáját. Az ülésen a 183 részes fél ország kormányainak delegációi, kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselői vettek részt. A konferencia az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve, ahol az országok döntenek az egyezmény működését érintő kérdésekről, valamint új növény- és állatfajok védelem alá helyezéséről, illetve a már a függelékeken lévők védelmi szintjének megváltoztatásáról.
A mostani konferenciát ennek megfelelően óriási várakozás előzte meg, hiszen itt került sor – többek között – a következő, 2030-ig tartó időszak stratégiájának elfogadására, a CITES végrehajtását szabályozó nemzeti jogszabályok felülvizsgálatára, a kapacitásbővítéssel kapcsolatos feladatok meghatározására, az elkobzott példányok kezelésével kapcsolatos szabályok felülvizsgálatára, az illegális elefántcsont kereskedelemhez hozzájáruló nemzeti piacok felszámolását célzó határozatok elfogadására és számtalan faj vagy fajcsoport védelmét segítő intézkedés meghatározására.
A konferencia minden korábbinál több, 104 előterjesztést, tárgyalt meg és hozott benne döntést. Emellett 57 olyan függelékmódosító javaslat került a döntéshozó testület elé, amelyek bizonyos fajok vagy akár teljes csoportok védelem alá helyezéséről, a védelmi szint szigorításáról, vagy éppen enyhítéséről szóltak. Ezek közöl a legfontosabbak az alábbiak:
Kereskedelmi tilalom bevezetése a szajga szarvra
A szajga, vagy más néven tatárantilop a közép-ázsiai szteppék jellegzetes állata, mely e hatalmas gyepterületek fennmaradása szempontjából éppen olyan fontos faj, mint az afrikai elefánt a szavannákon. Sajnos a fajra leselkedő sok veszély egyike, hogy a bakok szarvát nagyon sokra becsülik a kínai gyógyászatban. Éppen ezért nem meglepő, hogy ezen a konferencián javasolták a fajt a legszigorúbb I Függelékbe átsorolni. Végül a faj elterjedési területének országai közösen úgy döntöttek, hogy a faj a II. függelékben marad, azonban zéró export kvótát vezettek be, azaz a továbbiakban faj részeit, származékait legálisan nem lehet Kínába exportálni.
A zsiráf kereskedelmének szabályozása
Egészen biztosan kijelenthetjük, hogy a zsiráf a világ egyik legismertebb állatfaja. Ennek megfelelően óriási érdeklődés követte azt a közép-afrikai javaslatot, amely a faj II. függelékbe történő felvételéről szólt. Sajnos tény, hogy az elmúlt időszakban a zsiráf különböző részeiből, elsősorban bőréből és csontjaiból készült tárgyak iránt jelentősen megnőtt a nemzetközi igény, ami a zsiráf állományának drasztikus csökkenését eredményezte. Éppen ezért a faj nemzetközi védelem alá helyezését az ülésen részt vevő országok túlnyomó többsége támogatta.
Az elefántcsont és az orrszarvúszarv kereskedelem tilalmának fenntartása
Annak ellenére, hogy hosszú évek óta aggasztó mérteket ölt az elefántcsont, illetve az orrszarvúszarv illegális nemzetközi kereskedelme, egyes déli afrikai országok a meglévő szigorú szabályok gyengítésére tettek javaslatot. Ezeket ugyan kivétel nélkül elutasította a konferencia, az azonban tény, hogy a jövőre nézve megfontolás tárgyává kell tenni, hogy vajon azon országok természetvédelmi törekvéseit miként lehet anyagilag is segíteni, akik területén a legtöbb elefánt, illetve orrszarvú maradt fent. Az nyilvánvaló, hogy az őrzéshez és természetvédelmi kezeléshez szükséges bevételeket nem lehet az elefántcsont, illetve az orrszarvú szarv kereskedelem liberalizációjával elérni.
Két vidrafaj kereskedelmének megtiltása
Az állatkertekből sok ember számára ismerős lehet az ázsiai tömpeujjú vidra. A világ legkisebb vidrafaja Délkelet-Ázsiában fordul elő, és sajnos az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált, mint hobbiállat és nagyon sok példány kerül illegálisan ki az eredeti élőhelyéről, elsősorban japán üzletemberekhez. Éppen ezért döntött úgy a konferencia, hogy a fajt egy másik, közeli fajrokonával együtt átsorolja az I. függelékbe, megtiltva ezzel a vadon fogott egyedek nemzetközi kereskedelmét.
A királyfácán védelem alá vonása, a koronásdaru védelmének szigorítása
A hazai díszfácán-tenyésztők számára nagyon jól ismert faj a királyfácán. A madár joggal kapta nevét, hiszen a kakasok több mint két méter hosszú faroktollaikkal valóban királyi megjelenésűek. Sajnos azonban éppen ezek a hosszú faroktollak jelentik a veszélyt a számukra. Ugyanis az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a nemzetközi kereskedelmi igény e tollak iránt, melyeket dekorációs célokra használnak fel. Éppen ezért a faj elterjedési területét lefedő Kína javasolta a királyfácán felvételét a II. függelékbe, melyet a döntéshozó testület támogatott is
Az állatkertek gyakori lakói a koronásdarvak. A két faj közül az északi elterjedésű faj esetében a nemzetközi kereskedelem olyan mértékű volt, hogy indokolttá vált a faj vadonból származó példányaival folytatott kereskedelem megtiltása, ezért az országok védelem szigorítása, azaz a II függelékből az I. függelékbe való átsorolásáról döntöttek.
A kereskedelem által veszélyeztetett hüllők és pókok védelme
Az utóbbi évtizedekben a díszállattartók körében egyre népszerűbbek a különböző kétéltű és hüllőfajok, és a globalizációnak köszönhetően egyre több ritka, sok esetben csak egy-egy kis szigeten megtalálható faj tartását kapja fel az aktuális divat. Azonban ezeket a kis elterjedési fajokat nagyon könnyű az élőhelyükről akár néhány év alatt szinte az utolsó példányig kigyűjteni. Éppen ezért ezen a konferencián is számos ilyen kis elterjedésű hüllőfajt javasoltak védelemre, így többek között több Sri Lanka-i agámafajt, a Szent Vincent és Grenadines szigeteken élő gekkót, a közép-amerikai tüskésfarkú leguánokat, vagy éppen a néhány éve felfedezett, Iránban élő pókfarkú viperát. E javaslatokat a konferencia elfogadta.
Talán meglepő lehet a díszállattartók számára, hogy az Ázsiában szerencsére még ma sem ritka tokee gekkó felkerült az egyezmény II. függelékére. Ennek oka az volt, hogy e faj példányait sajnos hihetetlen mennyiségben gyűjtik a kínai gyógyszerek előállításához. Az indonéz kormány egyedül Java szigetére 18 millió példányos éves begyűjtési kvótát állapított meg, amely egyértelműen nem fenntartható és rövid távon a faj állományainak eltűnéséhez vezethet. Ezzel szemben mindössze 20 ezer példányt szánnak a díszállat-kereskedelem számára, amelyből egyértelműen látható, hogy az elsődleges veszélyt a kínai orvoslás jelenti a fajra.
Döntés született az indiai csillagteknős vadonból származó egyedeivel folytatott kereskedelmi tevékenységek megtiltásáról is. Ez a faj a leggyakrabban illegális kereskedelembe kerülő szárazföldi teknős napjainkban. A szigorúbb védelem reményeink szerint hozzájárul majd ahhoz, hogy a kereskedelem miatt ne kerüljön a kipusztulás szélére.
Ugyancsak teljes védelmet kellett kimondani a Kelet-Afrikában előforduló résteknősre is, melyet épp most sorolt át az IUCN a legkritikusabban veszélyeztetett fajok kategóriájába.
Szintén a hobbiállat tartókat érintő fontos döntés volt, hogy az egyezmény a madárpókok esetében is további fajokat az úgynevezett dísz-madárpókokat vonta a védelme alá.
Egyes cápák és tengeri uborkák védelem alá helyezése
Ma már sokak számára közismert tény, hogy sajnos tengereink erősen túlhalászottak, melynek köszönhetőenszámos faj állománya drasztikus mértékben lecsökkent. A szabályozatlan halászat és kereskedelem miatt került sor a makócápák, valamint egyes hegedűrája és tengeri uborka fajok védelmének a kimondására. Bár a magyar ízlésnek igencsak különös lehet, tengeri uborkák milliói végzik az ínyencek tányérjain. Mindezidáig erre semmiféle nemzetközi szabályozás nem vonatkozott, azonban heves viták eredményeként a tengeri uborkák három legveszélyeztetettebb faja bekerülhetett az egyezmény II. függelékére, ami hosszú távon biztosíthatja fenntartható hasznosításukat.
Trópusi fákra vonatkozó rendelkezések
Természetesen önmagában az állatvilág védelme nem elegendő, hogy ha az élőhelyeket meghatározó növényvilág megmaradása érdekében nem teszünk lépéseket. Szerencsére az egyezmény egyre komolyabban foglalkozik azoknak a trópusi fáknak a védelmével, melyekre óriási kereskedelmi igény van, ugyanakkor egy-egy területről való eltűnésük nagyon fontos élőhelyek megszűnését jelenti. A mostani konferencia is számos újabb fafajt, így a dél-amerikai cedrelákat, illetve a kelet-afrikai rózsafát vette oltalmába.
Ugyanakkor a három évvel ezelőtti ülésen felvett rózsafák kapcsán a konferencia úgy módosította a rendelkezéseket, hogy a rózsafákból készült hangszerek kivételt képezzenek a szabályozás alól. Az enyhítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen hangszerek határokon történő átszállításához nem lesz szükség ún. CITES engedélyekre.
A fenti módosítások 2019. november 26-án lépnek hatályba.
Az újonnan védelem alá vont fajok természetesen új feladatokat is jelentenek mind az egyezmény végrehajtásáért felelős hatóságok, mind pedig az állampolgárok számára. Ez azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a Föld természeti kincsei megmaradhassanak. Mindent összevetve elmondható, hogy a részes felek ülésének döntései nagymértékben segítik a kereskedelem által veszélyeztetett fajok védelmét és hosszú távon biztosítják, hogy állományaik ne kerüljenek a kipusztulás szélére.
